Cser-Palkovics elmondta, ki akar-e lépni a Fideszből

Cser-Palkovics András a 24.hu kérdésére kijelentette, nem érzi úgy, hogy eljött az ideje annak, hogy kilépjen a Fideszből. Az újságíró azzal érvelt, hogy polgármesterként töretlen a helyi népszerűsége, miközben a pártjáé folyamatosan csökken – tavaly nyáron 33 százalékponttal volt népszerűbb a Fidesznél, az olló azóta csak tovább nyílhatott, és a baloldalon számos nagyvárosi, kerületi polgármestertársa – Botka László, Nemény András és Őrsi Gergely – döntött korábban úgy, hogy elhagyja az egykori pártját, mert annak népszerűségvesztése komolyan veszélyeztette a sikeres városvezetői munkáját. 

Székesfehérvár vezetője elmondta, sokszor megkapja ezt a kérdést, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy meg szokott fogalmazni kritikákat akár kormányzati döntésekkel, akár a kormányzati politikai stílussal kapcsolatban is, ám ezek a bírálatok valamilyen módon mindig érintik az önkormányzati szektort, ezáltal Székesfehérvárt is. 

Cser-Palkovics kijelentette, 

ettől még a Fidesz politikai közösségéhez tartozik. Valamikor egyetért ennek a politikai közösségnek a döntéseivel, az irányaival, valamikor nem, de a polgármesteri munkáját határozottan igyekszik nem pártpolitikai alapon végezni, és ezt eddig a pártja megengedte, pontosabban elfogadta tőle. 

A 24.hu felvetette, 1989 óta tagja a Fidesznek, ezt az is jelenti, hogy bármi is történik, minden körülmények között marad a pártban? A politikus kijelentette, nyilván lehetnének olyan pontok, amelyeknél erre a kérdésre másképp válaszolna, ilyen azonban eddig nem történt, és nagyon reméli, hogy a jövőben sem fog. 

De azért mégiscsak egy olyan párt vagyunk, hogy például bármit is nyilatkozom a 24.hu-nak, nem fogok utána telefont kapni senkitől, hogy miért azt mondtam, amit, miért azt az álláspontot képviseltem, amit” – fogalmazott.

Cser-Palkovics kijelentette, nem azért a Fidesz tagja, mert a párt másfél évtizede kormányon van, és sorban nyerte a választásokat. Annak idején, ’89-ben egy kis politikai szervezethez csatlakozott nagyon fiatalon, amelyik azóta volt fent és lent, volt kifejezetten sikeres, jó kormányzati időszaka is. Mindenképpen ilyennek tekinti például az 1998–2002 közötti korszakot.

A mostani kormányzásról azt mondta, 

Amivel manapság problémái vannak, azok sem elsősorban tartalmi kérdések, hanem stílusbeli gondok.

Az újságíró utalt arra, hogy Cser-Palkovics is volt szóvivőhelyettes a Fideszben, és az a stílus, ami ma Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját jellemzi, fényévekre van az övétől. Ez nem kínos önnek? – kérdezte a lap a városvezetőtől.

A polgármester azt válaszolta, ezt inkább érzelmi kérdésnek tekinti, a mostani tisztségében eleve visszafogottabb kommunikációs stílust képviselhet, ami ráadásul számára komfortos, mert önazonos is. De továbbra is bízik abban, hogy a Fideszen belül is lehet általa szükségesnek tartott változtatásokat elérni. 

– fogalmazott. Azt rosszul élte meg, hogy a kormányszóvivő meghazudtolta a nyilvánosság előtt, azt közölve, hogy az ő állításával szemben nem is kért bocsánatot a sírós-picsogós beszólásáért. Ugyanakkor egyértelművé tette a közvélemény előtt, hogy a korábbi összes nyilatkozatát, vagyis a kormányszóvivő neki küldött üzenetének tartalmára vonatkozó állítását is fenntartja. De a kérdést lezárta, nem is szeretné újranyitni.

Az EP-voksoláson a Fidesz Székesfehérváron 40 százalékot szerzett, míg Cser-Palkovicsot a helyiek 73 százaléka bízta meg a polgármesteri teendőkkel. A kormánypárti politikus szerint ennek sok oka van, de hármat emel ki. Az egyik az, hogy látványos különbség van az országos és a helyi közélet között. A helyi ügyekben, a helyi politikában jóval könnyebb a konszenzusos hozzáállást megvalósítani, mint az országos témákban. Egyszerűen azért, mert 

Egy másik fontos érv az, hogy nem indult el a Tisza Párt a fehérvári önkormányzati választáson, így a helyi tiszás szavazók jelentős hányada rá voksolt, sőt adott esetben a fideszes önkormányzati képviselőjelöltekre, akik közül sokan szintén jobb eredményt értek el a választókörzetükben, mint a kormánypárt az EP-voksoláson. A harmadik ok a politikai kommunikációval függ össze. A szembenálló politikai közösségek leghangosabb része nem egyenlő a többséggel.

Cser-Palkovics kijelentette, a parlamenti választást alapvetően az a pár százezer, általában bizonytalan és csak a végén választó ember dönti el, akik nem tartoznak egyik nagy politikai táborhoz sem. 

A Fidesz mostani kampányáról azt mondta, Ukrajna uniós csatlakozása nem egy áltéma, hanem fontos ügy, valóban sorskérdés lehet. Ezt bizonyítja az is, hogy több mint kétmillió ember elmondta róla a véleményét. Ugyanakkor a nyári időszak nem igazán alkalmas arra, hogy a politika új témákat hozzon be, viszont ősszel ez elkerülhetetlen, a jövő év eleje pedig már túl késő lenne. Hisz abban, hogy szükség van szakpolitikákra. 

Kijelentette, lehet vitatkozni azzal, amit a kormány bizonyos szakpolitikákban megvalósít, de legalább lehet tudni,  mit képvisel a Fidesz. Azt viszont egyelőre nem tudjuk, mit képvisel szakpolitikai kérdésekben a legnagyobb ellenzéki párt. És ez csak akkor derülhetne ki, ha a kormány maga hozná elő ezeket a témákat, mert csak ezzel lehetne rákényszeríteni a Tisza Pártot, hogy érdemi programot hirdessen.

hiszen egyetlen tiszás képviselő sem ül benn a fehérvári közgyűlésben. 

Ha valaki azt látja, hogy az egyik kapitány már lassan 16 éve kormányozza a hajót, de már jó ideje csak hánykolódunk a tengeren, akkor nem vetheti fel logikusan, hogy inkább próbáljuk meg egy másik kapitányjelölttel? – tette fel a kérdést az újságíró. Pontosan ezért tartja fontosnak, hogy előkerüljenek a szakpolitikai kérdések, sőt hogy ezeket a Fidesz hozza elő, hogy bemutassa az elért eredményeket, egyúttal felvállalja a kudarcokat is, és aztán felvázolja, hogy mit és hogyan szeretne másképp csinálni a jövőben.

Amíg ezt nem tesszük meg, addig a másik kapitányjelölt nem kényszerül arra, hogy asztalra tegye az iránytűjét, és nem derülhet ki róla, hogy képes-e egyáltalán elkormányozni egy hajót. Szerinte 

Az uniós pénzcsapok elzárásáról Cser-Palkovics azt mondta, az Európai Uniónak megvannak a jogi lehetőségei arra – kötelezettségszegési vagy Európai Bíróság előtti eljárások –, hogyha valamilyen forrásfelhasználás nem volt jogszerű, akkor ezeket az eljárásokat lebonyolítsa, ő azonban nem lát sem ilyen eljárásokat, sem Magyarországot elmarasztaló döntéseket.

Az európai politika is folyamatosan változik, és kizárólag politikai alapon nem lehet tagállami forrásokat tartósan visszatartani – fogalmazott a polgármester.

Fotó: Földházi Árpád/ Mandiner